Röpike színjátszó kör
A Röpike színjátszó kör munkáját „A jövő a jelenben rejtőzik” pályázat keretei között 2012. szeptemberében kezdte meg tevékenységét. Csoportunk megalakulása után első fontos feladatunk volt, hogy megismerkedjünk közvetlen környezetünk, Perkáta tárgyi és szellemi kincseivel. Adatokat gyűjtöttünk a falu hagyományairól, népszokásairól. Ellátogattunk Mészáros Zsuzsa otthonába is, ahol megcsodálhattuk kertjét és az általa őrzött régi tárgyakat, emlékeket, melyekből nagyon komoly gyűjteménye van. Zsuzsa néni sokat mesélt nekünk gyermekkoráról, az akkori játékokról, szokásokról. Felidézte számunkra a régi perkátai vásári szokásokat, azok hangulatát.
Egy másik alkalommal Rajcsányi Lászlóné, Gizike néni mesélt a régi perkátai színjátszó csoportról, melynek ő is aktív tagja volt. Elmondta, hogy hogyan alakult meg ez a kis csoport és a találkozásokon mivel foglalkoztak.
Perkáta egyik nevezetessége a Kossuth szobor, melyről adatokat gyűjtöttünk és egy alkalommal el is látogattunk oda.
A dunaújvárosi Bánki Donát Gimnáziumban működő dráma szak vendégei lehettünk két alkalommal. Vezetőjük elmesélte, hogy milyen céllal működnek, milyen feladataik vannak, és ezekre hogyan készülnek fel. Egy kis ízelítőt is láthattunk munkájukból, egy rövid karácsonyi történet bemutatásával kedveskedtek nekünk.
Fontos feladatunk volt, hogy a szakkör tagjai játékos gyakorlatok során sajátítsák el a drámai kifejezési formákat, alakuljon ki bennük játékbátorság, szokjanak hozzá a csoporton belüli szerepléshez. Ennek érdekében nagyon sok készségfejlesztő gyakorlatot végeztünk el. Fejlesztettük beszéd- és légzéstechnikai készségüket, ritmusérzéküket, koncentrációs és lazító gyakorlatokat, valamint egyszerűbb interakciós játékokat, kapcsolatteremtő, kommunikációs feladatokat hajtottunk végre. Megtanultuk Perkáta nevezetes táncát a Sudridomot. Nem volt könnyű feladat, de nagyon tetszett a gyerekeknek, nemcsak a mozgás, hanem a zene és a szöveg is. A foglakozások során fejlődött fantáziájuk, figyelmük, koncentrációs képességük. A páros gyakorlatok során megtanultak bizalommal lenni egymás iránt. Különböző technikák segítségével, verbális, vokális és nonverbális eszközökkel jellemezni tudják a történetek, főleg mesék szereplőit.
Nagyon izgalmas volt, amikor egy alkalommal ellátogattunk Dunaújvárosba a Bartók Kamaraszínházba. Olyan helyszínekre juthattunk el, ahova a közönség ritkán tekinthet be. Megnéztük a színpad alatti berendezéseket, kipróbálhattuk a forgószínpadot, tájékoztatást kaptunk a világítás működéséről. Kísérőnk Böröcz György még a színészek öltözőit is megmutatta nekünk, ezután pedig beléphettünk, kellő elővigyázatossággal, a jelmez- és kelléktárba. Végül sétálhattunk a nézőtéren, és a páholyokba is beülhettünk.
A színházban láthattuk Kálnay Adél Szivárványország című regényéből készült színdarab jelmezeit. Erről a darabról beszélgethettünk az írónővel is. Adél elmesélte nekünk, hogyan írta át a regényét forgatókönyvvé, milyen élmény volt színpadon látni művét. Megismertük könyvének néhány részletét, melyekről nagyon tartalmas beszélgetést folytatott a gyerekekkel. Több hasznos, személyiségformáló gondolatot osztott meg velünk.
Színjátszó körünk vállalta két produkció elkészítését. Mindkettőt a felsős csoporttal, a Pletykáta színjátszó körrel közösen valósítottuk meg. Az első a március 15-ei ünnepi műsor összeállítása és bemutatása volt. Móra Ferenc Kuckó király című mesejátékát dolgoztuk fel versekkel és zeneművekkel kiegészítve. A másik produkciót év végén állítottuk színpadra, ez pedig Fazekas Mihály Ludas Matyi című mesejátéka volt. Az előbbi esetében az alkalomhoz méltó módon, átérezve az esemény komolyságát sikerült ünnepi műsort létrehoznunk, az utóbbit pedig a humor és a vidámság jellemezte, játékos szófordulatokkal. Bár témájában és tartalmában nagyon eltérőek voltak az előadások, mindkét esetben nagy sikert arattunk.
A szakkörben elvégzett munka során betekintést nyertünk a színjátszás fortélyaiba, megéreztük a közösen elvégzett munka gyümölcsének ízét, olyan ismeretekkel bővült tudásunk melyek hiteles követendő mintákat nyújtanak hagyományaink megőrzésére.
Horváthné Fischer Katalin